Közel hatszázan érkeztünk meg az ország minden részéről, sőt még külföldről is Ipolynyékre, hogy 10 napot együtt töltsünk a lV. Szövetségi Nagytábor keretein belül.

Hat altáborba voltunk szétosztva. Mi a Léva altáborba kerültünk Egyházfa, Kürt, Nyékvárkony és Udvard társaságában. 120 fővel a mi altáborunk volt a legnagyobb, amit büszkén meg is énekeltünk. Ugye még mindenkinek a fülében cseng a „120 fő, 120 fő...“ és a „Léva várunk,...“?
A keret a ll. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharcot elevenítette meg. ll. Rákoczi Ferenc többször is lelkesitő beszédet tartott és bíztatta a vármegyék lakosait, hogy vegyék fel a harcot az áruló labancok ellen. Lévát Munkács szabadította fel a labanc elnyomás alól.
A zsibvásár alkalmat adott, hogy a portékáinkat értékesíteni tudjuk. Zoknibábúktól nyakkendőgyűrűig akármire elcserélhettük a saját céhünk termékeit. A vásárról a népi játékok és a táncház sem hiányozhatott, miközben lévai fánkot és egyébb finomságokat kóstolgattunk. 
A Köponti Réten találkoztunk a Cserkésznap alkalmával is, ahol rengeteg színes program várt minket, mint pl. bojó, nemezelés, billog, wellness, szövés, teaház... Mindenki rohant, hogy minden programot ki tudjon probálni. Ezen kívül természetesen a népi játékok sem hiányozhatottak.

Nagyon gyorsan eltelt az a 10 nap, amire 6 évet vártunk. A mozgalmas napi programok miatt minden este hulla fáradtan tértünk nyugovóra, ennek ellenére nagyon jól éreztünk magunkat.