Reggel 7:10 -kor találkoztunk a szepsi vasútállomáson, hogy nekivágjunk a megtervezett túránknak. Az időjárás nem volt túl kegyes, nagyon fújt a szél, talán ettől ijedtek meg sokan. Minket ez nem zavart, nekivágtunk utunknak. Sajnálhatja, aki nem jött.
Útvonal hossza: 16km
Szintkülönbség: +649m, -649m

A vasútállomásról indulva eljutottunk a vár alatti parkolóba, ahol Bence és Ádám várt ránk. Majd megismerhettük Torna várának romjait, és az onnan nyíló gyönyörű körpanorámát, Jóska bácsi segítségével még egy Geo cache ládát is megkerestünk, dacolva a nagy széllel.
A Tornai várból vissza kellett mennünk a hegynyakra, ahonnan a kék turistajelzés vitt fel a szádelői fennsíkra. A hegygerincen úgynevezett karmezőkön haladtunk felfelé –megcsodáltuk a tornai vértőt, és még rengeteg csodás virágot és a természet sziklakertjét. A sok emelkedő után a fennsíkra kiérve az út lankásabb lett.
Először borókafenyők közt haladtunk, majd nemsokára balra letérve szép kilátás nyílt a tornai várra. A kék turistajelzést követve rácsatlakoztunk a szádelői tanösvényre, mely a Szádelői völgyön keresztül elvezetett minket Szádelőbe. Végigjártuk a tanösvény összes állomását, visszafelé sorrendben. Részesei lehettünk a völgy gyönyörű látványának a sziklákról madártávlatból láthattuk a völgyet.
Megpihentünk a karsztfennsík füves rétjén. Majd a völgybe leérve az éteremnél megebédeltünk, sokat játszottunk és nevettünk. Elindulva a völgyön lefelé megcsodáltuk a bő vizű Szárpatakot is.
A parkolóba Zsuzsa néni finom jégkrémet vett mindenkinek, amit jó ízűen megettünk, meg is érdemeltük, mert mindenki hősiesen viselkedett ezen a hosszú túrán.