2006. július 15., szombat – július 26., szerda
Ábel útra kerekedett, beutazta Székelyföldet,
általvető a nyakába, buszjegyet vált a világba.
Sátorponyva nem kell neki, a mundérját hátra veszi,
minden este máshol száll meg, de szép is a vándor élet.
Legelők és fenyves erdők, varrottas, szőttes terítők,
torockói napfölkelte, s tordai sóbányaszemle.
...hangzott a tábori induló (a Kolozsváros olyan város c.népdal dallamára) a 2006. július 15-26. közötti erdélyi körutunkon. Sok szép helyen jártunk. A teljesség igénye nélkül: ott, ahol Ady és Csinszka találkozott. Ahol Tamási Áron született. Ahol Kőműves Kelemen betonozott. Ahol Petőfi eltűnt a ködben. Ahol a bonchidai menyecskék ugrálnak. Ahol Bethlen Gábor egyetemet alapított. Ahol a 13 aradi vértanu halt hősi halált. Ahol Mátyás király született és ott is, ahol gyermekkorát élte. Ahol sóbánya mélyére nézhettünk. Ahol Szt.László dobbantott és forrás fakadt (és hasadék maradt). Ahol gyógytóban úszkálhattunk. Ahol Bolyai János matematikai felfedezést tett. Ahol először volt Európában villanyvilágítás. Ahol Rózsa Sándor kesergett. És mindezt megtoldottuk Szeged és Ópusztaszer látványosságaival.
Rendhagyó csapattábor volt, ahol sátorszemle helyett hátizsák- ill. buszba pakolás szerepelt. Naponta buszjegyeket váltottunk az ülésrendhez. Gombok kerültek az uti-őrsi-tarisznyákra, melyek jelezték az őrs pontszerző ügyességét. A tábori velemjárót az "Ábel" által feltett ravasz kérdések helyes válaszáért járó képek szinesítették - többek között az útvonal feljegyzései mellett. Az esti tábortűz alatt a napi látnivalókból "kvízeltünk". A föld hepehupáit pedig a parketta keménysége helyettesítette.
Hamarosan részletesebb beszámolót és kép összeállítást is közzéteszünk.
Köszönjük a nagyváradi, kolozsvári, szamosújvári, nagyenyedi, marosszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, dévai, temesvári és szegedi cserkészek ill. segítőink szíves vendéglátását., és nem utolsósorban a GH-saink finom főztjét és sofőreink türelmét, rugalmasságát.