2000. július 13., csütörtök – július 17., hétfő
Hej, azok voltak a szép napok, amikor kedves vendégeim érkeztek Barkára, a CSÜKÉZŐ ERDŐ szélére! Tornáról, Szepsiből, Palástról, Ipolyfödémesről és Ipolyságról jöttek a kiscserkészek Alacindruska Szirompalotájába.
Milyen finom illattal árasztott el ő minket! Dalos kedvűvé vált mindenki és mosolygóssá. Bagócának barátot szereztünk, Pacukának tisztességes ruhát, Durmancsnak jókedvet, Szajkó pedig naponta figyelte napi jótetteinket. Igaz kiscserkész találkozó volt! Keményen számháborúztunk, métáztunk, bejártunk hegyeket-völgyeket, s még az eső sem riasztott el bennünket semmitől.
Az EZERMESTERKÖNVEM mindig segített. Még Kunka varázserejét is megtörtük közös erővel. Emlékszem, egy reggel autóbuszba szálltunk, s Betlérre röpített bennünket a sofőr. A pompás kastélynál – meglepetésünkre – kassai kiscserkészek köszöntöttek ránk. A parkban együtt TÁBORVIZEZTÜNK. Igen. Így volt! Egy hatalmas szökőkút köré ültünk és órákon keresztül szólt a dal, csatakiáltás. Felejthetetlen élmény volt az a sok csillogó tekintet, a lelkes énekszó!
Alacindruska Szirompalotájában volt még „Ki vagyok én?” című játék, gyöngyfűzés, csákókészítés, hímzés, menetelés és sok más érdekesség.
Közben mindenki szorgalmasan gyűjtögette szirmocskáit. A legtöbbet a födémesi Gingázó őrsnél számoltunk, akik egy hatalmas tortával lettek jutalmazva.
Utolsó este ígéretet tett néhány kiscserkészjelölt, majd Mányi palacsintáját és mézeskalácsát faltuk fel.
El ne felejtsük kedvenc dalainkat, emlékeztetőül leírom híres TOPLISTÁNKAT:
1. Hiszitek, hogy sárkányt láttam?
2. Csinta, csinta palacsinta
3. Cserkészszívvel élni
4. Béka a fa tövén
5. Juhahahahahaha
6. Kicsiny kis fényemmel
Kedves kiscserkészek! Köszönöm, hogy a CSÜKÉZŐ ERDŐ életét néhány napra ilyen széppé, és emlékezetessé varázsoltátok!
Hajhó! Halihó! Üdvözlettel: Törpincs
(Megjelent: Cserkész, 2000.szeptember)