Hagyományosan Királyhelmec adott otthont a keleti lelkigyakorlatnak, amelyre 2005. december 2 – 4 között került sor. A fiú – lány párkapcsolat családias hangulatban, sok szempontból lett megvilágítva. A címként kölcsönvett szókapcsolat arra a könyvre utal, amelynek borítóján a hétvége során többször is átfutott a tekintetünk. Ebből a könyvből is elhangzottak gondolatok Nagy Krisztián sárospataki káplán atyától, a lelkigyakorlat vezetőjétől. Szórakoztató és egyben elgondolkoztató előadásai kötetlen hangulatban teltek. A bevezetőn jókat derültünk, mert a nyelvünkön szólt hozzánk. Folyamatosan a hallgatásaink vagy derüléseink, somolygásaink aktív hozzászólássá váltak. Volt idő az elcsendesülésre, a megvitatottak továbbgondolására. Mozgásigényünk a helyi cserkészek által vezetett közösségfejlesztő (és ismerkedő, de mindenképpen nagyon jóóóó) játékokkal oldódott. Magától kialakult kisebb csoportokra oszolva a téma az esti teaházban folytatódhatott, amihez hangulatos zongoraszó ill. finom sütemény-tálcák voltak a kíséret!
Bár kint esett az eső, a szürkeségbe tekintve a csendes (vagy kevésbé csendes) pillanatokban, a hallottakon gondolkodva mégsem éreztünk komorságot. A karácsonyi készülődés idején szentgyónásra is volt lehetőség. A zárószentmisén a lelkes ill. elcsendesülő dalok, és az atya prédikációja azt hirdette a helyi hívek felé is, hogy ez az ifjúság tudja, hogy melyik utat szeretné járni.