Az üres utcánkon még itt - ott találni egy - két parányivá zsugorodott hókupacot, jelzik: még egy hete kemény tél uralkodott Szepsiben. A jelenlegi előrejelzések szerint egyre gyakrabban csúszik a hőmérő higanyszála a 0 ˚C felé. Úgy tűnik, lassacskán tavaszodik. Így hát, eljött az ideje, hogy a nem épp megfelelő állapotban levő kondíciónkon javítsunk...

Egy kellemes, 2010. február 19-i, ébredés után irány az iskola tornaterme. Gyors átöltözés, és kezdődhet is a játék. A kérdés a következő: KINÉL van a naptár? Tibinél? Ádámnál? Egyiknél sem. Iminél nincs! Akkor már csak Peti maradt. Peti, nálad van a naptár? Nincs! Na, ez meg, hogy lehetséges?! Rövid egyeztetés, és a cseles tulajdonos megkerül! Jöhet a következő játék. Két perc elmúltával már két csapat versenyzik a pókfociban. Repül a labda, passz, passz, egy óriási csel, újabb passz és GÓÓL! Az ellenfél csapata megindul, egy fantasztikus megmozdulás, újabb GÓÓL! Immár 1:1. A feszültség egyre fokozódik. Egy hatalmas emelés, és a labda újra a kapuban landol. Így a kialakult végeredmény: 2:1! Nyertünk! A következő játék az amőba, unga - bunga, fekete - fehér, ’kiütőcske’. Kis szünet, folyadék utánpótlás. Nem maradhat el a 3 lépéses, utána az 123, és még folytathatnám. Játék a kifáradásig.

Azt hiszem ez a sportnap eredményes volt. Sokat nevettünk, jól szórakoztunk. Kétlem, hogy a mai délutánt megúszom izomláz nélkül, ez pedig már csak hab a tortán!