Szepsi város címere

Szepsi közel tízezer lakosú város a Kassa - Rozsnyó főút mentén, a Gömör - Tornai karszt keleti nyúlványánál, a Bódva folyó partján. Az oklevelek 1150-ben említik először, mint Torna várának tulajdonát - ZEKERES néven, mivel királyi szolgák, szekeresek lakták. Később a tatárjárás után 1267-ben a Scepsy - Scekeres alakban is előfordul. Lakói a tatárok elől a Szepességbe menekültek, s amikor elmúlt a veszély, visszatelepedtek. Mecenzéfen és Stószon élő német telepesektől kapta a falu a Molda, Moldau nevet, de a helyi lakosság a 14. századtól a Szepsy, Sepsy, Szepsi elnevezést használta. Abaúj-Torna vármegye jelentős kereskedelmi központja volt. Tokaj közelsége lehetővé tette a borkereskedést (főleg lengyel és litván kereskedőkkel). A borokat a város alatt máig is fellelhető hatalmas pincékben tárolták. Szepsinek már 1332-ben 180 adófizezője volt. 1345-ben az oklevelek már királyi városként említik. Ez a kiváltság 1393-ban volt megerősítve, amikor a városnak már vásárjoga volt. A helyi iskolát először 1458-ban említik. A város jeles szülöttei közé tartozik a költő és tanár Szepsi Csombor Márton (1595-1623), a költő, fordító és pap Szepsi Koroncz György (17. század elején élt), és Szepsi Laczkó Máté (1576-1633), aki bor nemesítésével foglalkozott és ő készítette először a tokaji aszút.
Szepsi 1690-ig járási székhely volt.
A gótikus Szentléleknek szentelt római katolikus templom a 15. században Korvin Mátyás király uralkodása alatt épült. Többször lett tűzvész martaléka, tornya a II. világháborúban megrongálódott, de a templomot mindig felújították.
A református templom 1773-ban épült klasszicista stílusban. Tornyát 1789-ben építették hozzá; két harangja van. A templomot 1876-ban, 1922-ben és az 1997-99-es években újították fel. Érdekessége a fafaragással díszített szószék.
A szojka kapu az 1795-ben pusztító tűzvész szomorú emlékét őrzi, amikor a városban szinte minden leégett, csak a templomok falai maradtak meg. Csodamód ez a kapu kicsit megpörkölve de megmaradt. A Latin felirat "égtem, égtem, de el nem égtem..." emlékeztet az eseményre. 1996-ban állították az eredeti másolataként a Fő utca 33. számú ház elé, ahol valaha is állott. Az eredeti kapu a Keletszlovákiai Múzeum udvarán, Kassán látható.
A város északi lejtőjén építették fel a Szent Rókus kápolnát a kolerajárvány emlékére, amely a városban 1831-ben pusztított. A járvány hat hét alatt 212 lakos halálát okozta. Az 1872-es járvány 34 áldozatot követelt. A kápolnában az áldozatok emlékére minden évben szent Rókus ünnepén búcsúi szentmisét tartanak.
A századfordulóról származik a városháza, a zeneiskola (volt járásbíróság) és speciális iskola (volt polgári iskola) épülete.
A Jászó felé vezető út jobb oldalán található a város múzeuma. Feltehetően 1850 körüli kőépítmény. Az épület első része korhű kovácsműhely, nyitott kovácstűzhellyel. A képcsarnokban a festményeken kívül egy ma is működő szövőszék tekinthető meg. A hátsó épületrészben található az istálló, amelyben különféle mezőgazdasági gépek és eszközök találhatók.
A városnak autóbusz- és vasútállomása, orvosi szakrendelője, postahivatala és szállodája van. A városban több jónevű étterem, vendéglő és panzió is működik.
Közigazgatásilag Szepsihez tartozik a tőle délre fekvő Bodolló község, amelyet már 1313-ban említenek a korabeli dokumentumok.